Néhai pannon légiók
A limest vigyázták,
Őrizték Pannóniában
Róma birodalmát.
Bármilyen barbár támadó
Lépett sorompóba,
Mindig helytállt Pannónia
Három légiója.
Polgárháború idején
Közel ide Róma…
Sokan rákaptak a három
Vitéz légióra…
Néhai pannon légiók –
Mint kan a szántásba –
Csakhamar belejöttek a
Császárcsinálásba.
Jól jött a pannon öntudat,
Meg a harci attak,
Általában felül maradt,
Akit támogattak.
Titus Vespasianus is
A hasznukat vette,
Meg még újabb néhány császár,
Aki őt követte.
Néhai pannon légiók –
Jól szaladt a csónak –
Trónra vágyó előkelők
Jöttek helytartónak.
Septimius Severus, a
Trónra aspirálva,
Távol Afrikát cserélte
A Duna partjára.
Polgárháborúban kellett
Évekig csatázni,
Trónra tették Severust a
Pannon katonái.
Néhai pannon légiók –
Jól fizet a csárda –
Mostantól már belőlük állt
A császári gárda.
Kaptak immár gazdagságot,
Jólétet, hatalmat,
Öntudatuk túl is nőtte
A vén birodalmat.
Mostantól mindegyik császár
Csak őket rettegte,
Ha nem tetszett, mást ültettek
A trónra helyette.
Néhai pannon légiók –
Ha egy üzlet robban… –
Jöttek-haltak a császárok
Hosszú tömött sorban…
Zsoldemelés-vershez járult
Mindig újabb strófa,
Közben készülődött már a
Véres katasztrófa…
Gótok, szarmaták, kvádok, meg
Ellenség, százféle,
Számolatlanul sok fronton
Borult fel a béke.
Néhai pannon légiók –
Porlott ezer érdek –
Pannónia városai
Mind a porig égtek…
Omlott a vér patakokban,
Babár kürtök bőgtek,
Hajnala volt csüggedésnek,
Alkonya a gőgnek.
A bajokon nagy nehezen
Még újjá lett Róma,
De a pannon dicsőségről
Nem szólt újabb strófa.
Néhai pannon légiók –
Sírkövekbe róva…
Elmúlt a harci dicsőség,
Lehanyatlott Róma.
Talán nem is tudtunk róluk,
Nem emlékszünk rájuk,
Vajon mennyire van bennünk
A mentalitásuk?
Poklok, mennyországok ölén
Léleksereg kókad…
Hol találjuk a néhai
Pannon légiókat?
