Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Túl a hétköznapi gondon,
Túl profánon,
Hazugságon,
Túl a szürke messzeségen
Meg-megszólal valami…
Néha-néha hallani…
Szinte bármilyen irányban
Teszem ki a lábam,
Talpam alatt ott jajong
A régi Magyarország,
A teljes Magyarország.
Horvátország a kivétel,
Meg Szlovénia,
Mivel ezek az országok
Nem a Magyar Királyságnak,
Csupán a Szent Koronának
Voltak hajdan tagjai…
Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Szétosztották,
Felszabdalták,
Haveroknak darabolták,
De hiába,
Bennünk ma is él.
Létezni fog,
Míg szívünkben
Zuborog a vér…
Szinte bármilyen irányban,
Cipőnk nyomát bárhová tegye,
Itt is,
Ott is,
Valamelyik
Régi vármegye…
Azt hiszik, hogy
Elosztották,
Elcsatolták,
Ide-oda hordták,
Mégis körülvesz még ma is,
Lélekben sértetlenül
A régi Magyarország…
Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Aki figyel,
Meg is fogja
Hallani…
A turulmadár szelleme
Itt is,
Ott is
Ott szálldos…
Az országom
Több oldalon
Önmagával
Határos…
Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Jó lélekkel,
Jó reménnyel
Meg is kéne hallani…
Mint üstököst
A csillámló uszálya,
Úgy vesz körül bennünket
A régi Magyarország
Fénylő aurája…
Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Ideje már…
Ideje már…
Ideje meghallani…
Profán nyakkendők,
Frakkok
Locsogtak,
Területrablókkal
Fontoskodtak,
Elvetettek
Mindenféle tisztességes elvet,
Azt képzelték,
Felülírhatják a Történelmet…
Túl határon,
Horizonton
Fel-felsejlik
Valami…
Létezik még
Sose hal meg,
Ideje meghallani…
Sose szabad megtagadni,
Leírni,
Elvetni…
Konföderációban fog majd
Újjászületni.
