A néhai templomosok
Emléke ködben gomolyog.
Valaha vitézek voltak,
A Szentföldön hadakoztak.
Utána bankárrá lettek,
Irigység útjába estek.
A néhai templomosok…
A végzet bendője korog…
Franciaország királya
És a háztáji pápája
Hamis perbe fogta őket,
Nagymesterük porrá égett.
A néhai templomosok
Sírja fölött Idő kopog.
Fehér köpeny,
Vörös kereszt
Mítosz-gyökereket ereszt…
Meg nem történt történetek
Nyernek legenda-életet.
A néhai templomosok
Rozsdás kardja rég nem suhog.
A néhai templomosok;
Akadtak köztük magyarok…
Magyar templomos lovagok;
Sajó véres partja zokog…
Magyarország védelmében…
Muhi fekete földjében…
A tatárral verekedtek,
Utolsó szálig elestek…
A néhai templomosok
Körül pletyka-erdő morog.
Társaságok, testületek
Bennük keresik ősüket.
Nagymesterek köpönyege
Kótyagosokkal lett tele…
A néhai templomosok
Körül okkultizmus csacsog.
Modern titokgyártó divat
Írja át holt napjaikat.
Ezoterikus álmokat
Fizetővendég látogat.
A néhai templomosok
Emléke furcsán támolyog.
Szemerkélő romantika
Hull az Idő fodraira.
Harc,
Kincs,
Végzet,
Máglyahalál…
Rejtélyek után kiabál…
A néhai templomosok
Hada Jelkép-földön robog.
Valaha ketten egy lovon,
Ma egyedül ezer nyomon.
Vörös kereszt,
Fehér köpeny;
Végtelenbe futó föveny…
A néhai templomosok;
Isten csendesen mosolyog…
