Pete László Miklós versei

Az utolsó utáni napon (Tusjakné Papp Erzsébet emlékére)

Az utolsó utáni napon
Távoztál végleg…

Végigcsináltad utolsó tanéved,
S még egy napot…
A végén háttérben,
Hallgatagon…
Az utolsó utáni napon…

Kitartottál,
Mint öreg katona.
Panaszkodni
Nem hallottunk soha.

Kitartottál,
Akár a kapitány,
Aki sebe dacára addig él,
Míg kikötőbe nem fut a hajója.

Emléked itt reszket velünk,
Mint falevél
Az üres csónakon…
Az utolsó utáni napon…

Elengedted az idő-vonatot,
Velünk még zakatol..
Tán integetsz utánunk
Valahol…

Egy más világban,
Más dimenzióban,
Ahol nem kék az ég,
De mindig
Tiszta,
Ében…
Jó munkát Isten fotóműhelyében…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!