A bolsevik magyargyűlölet hevenyészett természetrajza

Kopott, rossz bolsevik eszme-kabát,

Gazdájának ad örök éjszakát…

Isten ellen,

Magyar ellen,

Minden Reménységgel

Szemben…

Régi sorozat,

Egész ország nézte,

Ahogy a magyar kisember,

Láng Vince

(Micsoda jelképet hordott a név)

Kommunistává “érik”.

Háború, szerelem, meg szenvedés.

Ez volt akkor a nemzetnevelés…

A “haladás” áldozatot akar…

Hulljon a magyar!

Világháború,

Priptyaty-mocsarak,

Teherautó,

Kis magyar csapat,

Legfeljebb harminc magyar katona

Halálba gördül…

Vince aknázta alá az utat,

Végzete felé megy a kis csapat,

Örvendjünk, nem lesz helyőrség belőlük!

Legfeljebb harminc magyar katona…

Utaznak a halál teherbuszán,

És örvendez az orosz partizán…

A “haladás” áldozatot akar…

Hulljon a magyar!

Kopott, rossz bolsevik eszme-kabát,

Gazdájának ad örök éjszakát…

A gusztustalan magyargyűlölet

Nap mint nap újra visszatér,

Hejehujázik,

Tapsikol,

Örül

Annak, ha valami nem sikerül.

Kopott, rossz bolsevik eszme-kabát,

Gazdájának ad örök éjszakát…

Isten ellen,

Magyar ellen,

Minden Reménységgel

Szemben…

Parttalan dogmák nevében

Teoretikus a szégyen…

Magyarnak lenni meg “ciki”…

A “haladó” – nemzetközi…

Mint rosszul nevelt,

Buta kisgyerek,

A szerencsétlen ellendrukkerek

Rosszért remegnek,

Gyászra vágyakoznak,

Idegen megszállásra vágyakoznak.

Kopott, rossz bolsevik eszme-kabát,

Gazdájának ad örök éjszakát…

Isten ellen,

Magyar ellen,

Minden Reménységgel

Szemben…

Hajdanában a muszkavezető

Sem volt annyira magyargyűlölő,

Mint utána a magyar bolsevik…

Mint ördögök a fekete misére,

Vágyik hódító, idegen vezérre,

Akit szolgálhat

Népe ellenére….

Legyen Sztálin,

Vagy brüsszeli pojáca,

Hódol neki,

Kiszolgálja,

Imádja.

Ha ő kerül felül,

Ha hatalomba ül,

Adót emel,

Padlást seper,

Árul,

Privatizál;

Múlt és Jelen szent rétjein

Tradíciót kaszál…

Vakságában ezt hiszi, jót akar,

Csak nem érti az ostoba magyar.

Ha futni nem tudunk,

Úgy boldogít,

Hogy belepusztulunk…

“Nem kell ellenség” – mondta egy román,

Elég, ha ezek hatalomra jutnak,

S a Jövőnk többé nem talál haza,

Indul az önsorsrontás

Ipara.

Kopott, rossz bolsevik eszme-kabát,

Gazdájának ad örök éjszakát…

Isten ellen,

Magyar ellen,

Minden Reménységgel

Szemben…

Az “eszmék” másutt másképpen hatottak;

A leghitványabbak

Nekünk jutottak…

Talán elfogynak,

Elmennek,

Kikopnak…

Szippantja őket globál uruk gyomra..

Itt

Ne jussanak

Soha

Hatalomra.

Tovább a blogra »