Pete László Miklós versei

Hajdani úttörő koromKacsingat rám a Múlt-soron. Mutatja a rég nem látottFekete-fehér világot. Új volt, ami mára kopott,Az Idő is másképp fogyott. Hajdani úttörő koromIdőnként utánam oson. Megnézi, hogy merre vagyok,Álmaimba belecsacsog. Nosztalgiaként rám ragad,Néha-néha tanácsot ad. Hajdani úttörő koromEmlékébe kapaszkodom. Isten is más nyomba hágott;Másképp láttuk a világot A kis piros nyakkendőben,Boldog gyermeki erőben… Hajdani… Tovább »

Körtevirágos udvaronTelik szép, itthoni napom. Körtefáim már virágban,Szent tavaszi Remény-lázban. Új sorok a fehér lapon,Verőfényes, szép Tavaszon. Körtevirágos udvaronMegtépázott Remény oson. Sok szépséges körtevirágMondja: mégis jó a világ. Vírus lóg a világ felett,De – mosolyog a Kikelet. Körtevirágos udvaronJövendőm Lelkét faggatom. Nap ragyog, az Idő árad,Tavasz tölti be a házat. Ülj le, kedves Jövő rokon;Körtevirágos… Tovább »

Vírusgyártó-mendemonda;Erről susog a bokor:Emberek tákolták összeEzt a vírust valahol. A pénz nem fér a bőrébe,Hatalomra aspirál,Leple alatt pár sarlatánVírusfegyvert fuserál. Kísérletezik a gonosz,Pénz-erkölcse csikorog,Ő doktor dollár-mengele,Mi pedig az alanyok. Vírusgyártó-mendemonda;Szájról szájra száll a dal,Igaz?Hamis?VoltaképpenNem számít,Hogy mit takar… Sunyin lappang a háttérbenA pénz sok nyegle ura,Vétkesek, vagy nem vétkesek?Van okunk a gyanúra…... Tovább »

Valami el van feledve,Hallgatásba kövesedve… El van tiltva, elnémítva,Legendává silányítva. Parázslik hallgatag Békén;Nyugszik a mítoszok mélyén. Valami el van feledve,Amnéziába temetve… Vén szkepszis-homok rejtegetElásott évezredeket. A korlátolt tudás rejti,Isten sohasem felejti. Múltunk el van vetemedve…Valami el van feledve…... Tovább »

Evilathban hajdan, régenAranycsillag járt az égen. Ménrót, az Istentől áldott,Látott akkor arany-álmot. Aranyfüstben fénylő estbenAranytrónon ült az Isten… Evilathban hajdan, régen…Szent Jövő fénylett az égen. Vak végzett trónja megingott,Mítoszok bölcsője ringott. Hitt az Ember,Isten áldott;A partra új világ szállott. Evilathban hajdan, régen…A Léthe utáni Létben… Aki a régit lekéste,Indult újjászületésre. Megzendült a hangszer húrja,Száll az… Tovább »

Tavaszodik Vírushonban,A világ zöme Otthon van. Orvosok, kórházak ébren,Mind riadókészültségben. Kint napsütés, madárének,Bent – lélegeztető gépek… Tavaszodik Vírushonban;A Jövő-Remények gondban. A Várakozás csöndben ül;Mit írhat a vírus felül? Profán tűzben Hit nem ég el,A vírus csak – próbatétel. Hitünk,ReményünkVelünk van…Tavaszodik Vírushonban.... Tovább »

Járvány utáni világban Változtatni kell; Fölöslegesen az ember Sose vezekel.   A halálos kórt az ember Hurcolja tova, Elterjedhet így a pestis, Vagy az ebola.   Okosabban kell ezután Félni, s félteni, Az Életet sokkal jobban Kell majd védeni.   Járvány utáni világban Sír a gyászlepel; Az ostoba szokásokon Változtatni kell.   A világban mindenkinek… Tovább »

Kislányom születésnapjánTavasz tipeg a lajtorján. Mindenki egészség-vágyban;Vírus dühöng a világban. Felhő lóg a dombok felett,Éjjel tél, nappal Kikelet. Virágszőnyeg Jövő partján;Kislányom születésnapján.... Tovább »

Isten áldja meg azt, aki dolgozik ma,Aki fittyet hány veszélyre, vírusokra!Aki a kihalt utcán munkába lépdel,Isten áldja meg azt mind a két kezével! Isten áldja meg az összes orvosokat,Mindenkit, aki ma betegeket fogad,S vizsgál fertőtlenítőtől ázott kézzel,Isten áldja őket mind a két kezével! Isten áldja meg az összes nővéreket,Akik éjjel-nappal keményen küzdenek,Mindet, aki bátran dacolni… Tovább »

Rossz utópiák brekegnek;Olcsó játék  gyerekeknek. Világ-boldogítás ára:Disztópia – vacsorára. Teoretikus világbanNincs egyéb, csupán szabály van. Rossz utópiák brekegnek;Pénzuralmak nyekeregnek. Kenetlen világ-kerekekNyikorgó abroncsa reped. A Jövendő élére rakGénmanipulált vágyakat. Rossz utópiák brekegnekRózsaszínű fellegeknek. Szélütött profán bálványokSírján sánta varjú károg. Tilosba tévedt tudományHelyét elnyeli a posvány. Mosolyog a Tetőfedő;Isten nem vesztegethető.... Tovább »