Pete László Miklós versei

Történelem rút esője

Történelem rút esője;
Ázik a Tisztesség bőre.

Utópiák holtra hűlnek,
Titkok pocsolyákba gyűlnek.

Ős emlékek jégbe fagynak,
Régi szálak elszakadnak.

Történelem rút esője;
Pesszimizmus terjed tőle.

“Modern” profán végzet-posvány
A rossz történettudomány:

Békesség, had, ború, derű…
Mindig minden szükségszerű…

Történelem rút esője;
Sárán bőre viszket tőle.

Mert a Történelem hegyén
Nincs osztály, réteg, csak –
Egyén…

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!