Pete László Miklós versei

Nincs automata pálya! – Töprengés az egyéni sors volánja mellől

Nincs automata pálya!
Autónk magában járja
Végig a sors-országutat,
A volán –
Kezünkben marad.

Nincsen mesterséges agya,
Ez csupán az Élet,
Maga…

Létezünk,
Akarunk,
Merünk;
Isten nem bábozik velünk.

Nincs automata pálya,
Se kötelező iránya
Az emberi haladásnak…
Dogmák, meg
Szabályok okán
A Létezés
Sose profán…

Szenvedés,
Közöny,
Élvezet;
Itt
Mindenki
Maga
Vezet.

Lét,
Felelősség,
Feladat;
Szerelem,
Szabad akarat…

A sors-országutat
Akaratunk szerint
Az élet-autónk
Függetlenül járja…
Nincsen semmiféle
Automata pálya….

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!