Pete László Miklós versei

Oly Néphez születtem, amiCsak azért is megmaradt,Ezer vésszel dacolva aKárpátok lánca alatt. Itt voltunk, vagy ide jöttünk,Már nem tudja senki se;Nem olvasható ma errőlCsupán tankönyvi mese. Némelyek mű-mítoszokatKotyvasztanak ellenünk,Ellopnák a Múltunkat, ésKéne a területünk… Oly Néphez születtem, amiTalán ritkán lelkesül,Mégis kitart rokontalan,Magányosan, egyedül. A mi Hazánkhoz sohasemKapcsolódtak gyarmatok,S vívtunk több szabadságharcot,Mint valaha amazok. Oly néphez… Tovább »

Fagy vigyázta Messzeségben,Elfeledett régiségben Maradtak el a Kezdetek,Ott cseperedtek a Hitek. Végzet onnantól fenyeget,Ősi Kezdet ott integet. Fagy vigyázta MesszeségbenCsupán Isten maradt ébren. Minden Kezdet és Vég közöttMítoszokba sűrűsödött, S Létről Létre, nyelvről nyelvreÉltet minket mindörökre. Csak Isten nem marad tétlenFagy vigyázta Messzeségben…... Tovább »

Isten soha el nem fárad,Akármit is mond a látszat. Bármilyen teher az Idő,Végzet-bozót sehol nem nő. Az Ember, ha meg nem sejti,Legfeljebb elölről kezdi. Isten soha el nem fárad,Nem teremt sem bűnt, sem vádat. Nem játszadozik Tudattal,Sem Léttel, sem indulattal. Várakozik meghitt Csenddel,Eleve el mit sem rendel. Isten soha el nem fárad,Sohasem rázza a fákat…. Tovább »

Karácsony-várakozásban,Decemberi pénteken,Nyújtózik a szürke égbolt,Pislog a fagy félszegen. Mikulás estéje van ma,Bár még nem szakad a hó,Ajándékcsomagokat várSok ezer kis nebuló.... Tovább »

Dermesztő december éjjel,Szalad a szél szerteszéjjel. Zordon, rideg fagy-uralomDere fénylik a lombokon. Fagyos Ádvent napjaibanAz Idő vacogva suhan. Jövőnk tele meredéllyelDermesztő december éjjel.... Tovább »

Ádvent útján lépegetveJavul majd december kedve. Gyúlnak az ádventi gyertyák,Szélben ringatóznak a fák. Hosszú úton fényreklámok;Hosszú, pihentető álmok. A Tél öreg, szelíd medveÁdvent útján lépegetve…... Tovább »

A császári jelvények köztAkad egy szép szablya,Habsburg kincstárból került egyBécsi múzeumba. Enyhén ívelt pengéje van,Hegye és fokéle,Palmettás, leveles, indásArany díszítése. Nagy Károly, vagy Attila voltHajdan a gazdája?Ki formál jogot a világTán legszebb kardjára? Atillának ez alighaLehetett a kardja,Mert az ő korában még nemLétezhetett szablya. Nagy Károlyé még annyiraSem lehetett volna,Mert a frank király a kardjátA… Tovább »

Ciklusokban, körbe-körbe…Az Idő ösvénye görbe. Aki egyenesnek látja,A száját dogmára tátja. A doktrína-paradicsomZsarnok, profán világba von. Isten sohasem csal tőrbe;Ciklusokban…Körbe…Körbe…... Tovább »

Ádvent szeretetpalástjaTerül mától a világra. Világ szíve belül dobog,Künn a kertben fagy sompolyog. Megérkezett a december,Számvetést készít az ember. Frissen terül a világraÁdvent szeretetpalástja.... Tovább »