Pete László Miklós versei

Elíziumi szigetek

Elíziumi szigetek
Felett nincsenek fellegek.

Túl az Időn,
Túl a Réven;
Álmok Örök tengerében…

Mítosz megszentelt világa,
Élteti az Ember vágya.

Elíziumi szigetek;
Hősök,
Napfényes kék egek…

Atlantisz felmerül végül,
Trója fala újjáépül.

Szőke Heléna nem őszül,
Akhilleuszhoz megy nőül.

Elíziumi szigetek;
Isten sohasem didereg.

Anyagelvek hitet falnak,
Az ideák meg nem halnak.

Az igaz ember mind gyerek;
Elíziumi szigetek.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!