Pete László Miklós versei

Már csak két nap az esztendő,Elcammog vele az Idő. Ez az év is bőven látott“Posztmodern” szélhámosságot, S mindenféle szedett-vedettMűanyag “művészeteket”. Már csak két nap az esztendő,Elnyeli a vén Múlt-bendő…. A pirszinges EurópaVégleg beült a fonóba, Új sebeit nyalogatja,Saját dalait hallgatja… Már csak két nap az esztendő,De nem csökken a teendő. A gond mindig újra éled,S… Tovább »

Meddig?Mivégre, Istenem?Milyen terved van még velem? Megvívni ezer rossz tusátVan már agresszív ifjúság… Oltárt megóvni melegenVannak még vének elegen… Meddig?Mivégre, Istenem?Mihez kezdhetnél még velem? Vénhez alkalmazkodtam én,Most meg siheder lép elém… Régi doktrína – tompa kő,Helyébe másik dogma nő… Meddig?Mivégre, Istenem?Milyen munkát szánsz még nekem? Másnak java,Nekem pora,Megalkuvás nem lesz soha. Se matéria,Se csakra;Sose vágytam… Tovább »

Fagy-roham karácsony után…Száraz levél reszket a fán. Felgyűrte ingujját a tél,Bőrünket gyalulja a szél. Befagyott az Idő telke,Didereg a Jövő lelke. Néznek a Remények – sután…Fagy-roham karácsony után.... Tovább »

Régi maja piramisokMögött rejtőzik a Titok. A lépcsőkön Isten Seper;Ő sohasem felejti el… Titkok fenséges vizei…Profán kalóz nem ismeri…. Régi maja piramisokAurája lelkeket fog. Megérint, körülfog, beránt –Másik dimenzió gyanánt… Régen megszűnt szertartásokFelé visz az idő-árok. Régi maja piramisokLépcsőin macska andalog. Rejtélyes erővonalakJárják át a kőfalakat. Jövőt őriz minden titok;Régi maja piramisok…... Tovább »

Karácsony második napja…Csendes a világ,Száradnak a hétköznaprólMaradt pocsolyák. Karácsony második napja…Csendesen folyik,Idő őrzi a Múltunk ésJövőnk titkait. Karácsony második napja…Nap süti a fát,Játszik, tréfál, süteményétEszi a Család. Kanyarodik már az Idő;Kinyílik a zsák…Karácsony második napjánCsendes a világ…... Tovább »

Karácsony kikötőjébenKülönösNévlegesTélben, Míg az eső el nem ered,Megpihen az Igyekezet. Vég ésKezdetTalálkoznak,Életkaput aranyoznak. Karácsony kikötőjében,Tócsák között,Enyhe szélben Öröm,Bánat…Ősi rendben;A Kísértés duzzog csendben. Béke honolFöldön,Égben;Karácsony kikötőjében.... Tovább »

Szent Karácsony a küszöbön;Betölthet mindent az Öröm. Mosolyog a kicsi házunk;Most Mindenkit haza várunk. Mire a Nap lemenőben,Kicsi fenyőnk ünneplőben. Mindent betölthet az Öröm;Szent Karácsony a küszöbön.... Tovább »

Karácsony előtti naponA nagyvilág – fehér lapon. Viharvert régi ReményekMegpihenni be-betérnek. Nagykönyvben Isten lapozik;Kicsi fenyő várakozik. Várjuk az ünnepet – nagyon;Karácsony előtti napon.... Tovább »

Decemberi napsütésben,Karácsony előtt,Isten áll az erdőszélenFenyőfák között. Kizöldül-e valaha aLelki pusztaság?Fog-e még a jó iránybaMenni a világ? Boldogabb világot hoz-eAz isteni szél,Vagy jéggel borít el mindentAz új lelki tél? Decemberi napsütésben,Karácsony előttJövendő cseperedik aHorizont mögött. Isten áll az erdőszélenFenyőfák között;Decemberi napsütésben,Karácsony előtt.... Tovább »

Hunok ütött-kopott üstje…Kinek tüze,Kinek füstje. Aki csak a füstöt látja,A más uralmát kívánja. Akiben meg a tűz lobog,Abban hunok szíve dobog. Hunok ütött-kopott üstje…Kinek tüze,Kinek füstje. Modernebbek tán akadnak,De – nem hun dalra fakadnak. Tépte száz túlerő ága,De – míg élünkNekünkDrága. Hunok ütött-kopott üstje…Kinek tüze,Kinek füstje. Milliónyi gyertya lobog;Hunok,Gepidák,Avarok… Innen soha el nem mentek;BennünkTűzzé,Vérré lettek…. Tovább »