Idő apó ballag egyre,
Őszutó-völgyből Tél-hegyre.
Kezében az emlék-botja,
Iszákjában Jövő titka.
Nem pihenget nyakra-főre,
Mindig csak ballag – előre…
Idő apó ballag egyre,
Nem vár bosszúra, se kegyre…
Őszutó a világ felett,
Tél jön, után
Kikelet.
Isten alkotta a Létet,
Benne hömpölyög
Az Élet…
Idő apó ballag egyre,
Mikor jutunk fel a hegyre?
Elhajított ciklusokat
Múlt-szemétláda befogad.
Életek állnak a sorba,
Mindig újabb, újabb próba…
Egyszer eljutunk a hegyre…
Idő apó ballag egyre…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: