Pete László Miklós versei

Kárpát-medencében…Kárpát-medencében…Szent mítoszok szülőföldjén..Haza-Reménységben… Még nem kelt ki,Még csak embrió,A majdaniKonföderáció…Még nem tudja az összes náció,Hogy neki igazábólMi való… Még mételyt hullatnak a fellegek,Még nem gyógyulhattak be a sebek,A Kárpát-medenceMég beteg. Döglődik bár, de gyilkol mégA gyilkos kór,Sok rossz illúzió,Erőszakos “reszlovakizáció”,MerevrészegDákoromán képzelgések,Abszurd “nagymorva” fantomkergetés,Kézműves történethamisítés…Meg a poshadtMagyarÖnfeladás… Kárpát-medencében…Kárpát-medencében…Szent mítoszok szülőföldjén..Haza-Reménységben… Még nem kelt ki,DeTalánMár embrió,A majdaniKonföderáció…… Tovább »

Mi, űrmesék nemzedéke;Vén Ég néz le ránk;Fél évszázad távlatábólMás lett a világ. Sok piros nyakkendős gyermek –Titkon hazafi -;Fő szellemi táplálék voltAkkor a scifi. A tévében akkor még csakEgy csatorna telt,De az adás ott is mindenHétfőn szünetelt. Mi, űrmesék nemzedéke –Szól a múlt-fagott –Mi színesben láthattuk aKádár-korszakot. November hetedikék ésMájus elsejék;Lelkes vörös csillagokatSzikrázott az ég…… Tovább »

Vénasszonyok nyara idejénHull a falevél. Bottal kocog, mereng az Idő,Friss a levegő. Alkonyszínben az egész határ;Véget ért a Nyár. Vénasszonyok nyara idején,Az Élet Vizén Egy kicsit lassabban evezünk;Az Isten velünk… Vénasszonyok nyara idejénHull a falevél.... Tovább »

Mű-vadkan gép-röfögéseJelzi, mi a talmi,A valódi TörténelemÚgysem fog meghalni. Mint az elhanyagolt rétenLegelésző állat,Fogyasztja az emberiségA rossz doktrínákat. Minden megzápult “eszmének”Az a legfőbb gondja,Hogy a Múltat mesterséges,Sűrű ködbe vonja. Mű-vadkan gép-röfögéseMűanyaggal untat;Selejtezné aprópénzűZseb-erkölcs a Múltat. Mesterkélt finnugor dogmaNem tud lábra állni,Alapjaitól kezdve kellMajd felülvizsgálni. Spekulatív elmélkedésForrássá nem válhat;Komolyabban kéne venniMár a krónikákat. Mű-vadkan gép-röfögéseLe fog… Tovább »

Aranyos kis FeleségemVelem élsz már nagyon régen. Csillagszemed nekem ragyog,Érted ésÁltaladVagyok… A SzerelemértÉlni kell;A Szerelem nem múlik el. Nagy mindenség kis szigeténÖrökre együttTe,Meg én. Közös kicsi Élet-stégen…Aranyos kis Feleségem…... Tovább »

FizikoterápiábanKezelődik most a hátam. Reggel hét órára jövetVillanygépet masszázs követ. Egyáltalán nem fájlalom:Elmenekült a fájdalom…... Tovább »

Vascsillagok lezuhantak,Doktrínák semmibe hulltak… Roppant bálvány földre bukott…Európa, a vén kokott Ámuló szemekkel figyelt,Közben meg – tovább üzletelt… Vascsillagok lezuhantak,Tündöklő percek rohantak… Acélketrec semmivé lett,Lélegzetet vett az Élet. Szünetelt a világ-hapták;Volt Isten,És volt Szabadság…... Tovább »

Ez egy szegény beteg világ;Sírva hajladoznak a fák… A képernyőről peregnekButa mesék – felnőtteknek. Hömpölyög a híg agymosásArról, hogy jó a változás. A rablógyilkos élhessen,De kisbaba ne szülessen… Klíma- gender-hisztéria,Háttérben a pénz-maffia…. Betonba öltöznek a fák?Ez egy szegény beteg világ…  ... Tovább »

Nem a Nemzetről lemondásÁrán lehet “összefogás”. Nem a Nyelvünk elvetéseA Jövendő szívverése… Az egyoldalú áldozatNyomában jár a kárhozat… Sohasem a beolvadás,Identitás…Összefogás…... Tovább »

Az Idő mellékágaiNem tudnak kötni,Oldani. Távoli titok-szigetekFelett a Hallgatás lebeg. Rejtélyeket őriz egyreAz Idő elhagyott medre. Az Idő mellékágaiNem tudnak elénkbe állni. Rájuk talán sose lelünk,De mégis üzennek nekünk. Sorsukat holt térben őrlik;A Becsületünket őrzik… Sosem fognak elárulniAz Idő mellékágai…... Tovább »