Pete László Miklós versei

Verőfényes szép idő volt akkor.A díszgombokon csillogott a Nap… Egy fekete, háromszögű kalapAlatt a szem akkor pillantotta megAzt a sereget,Amely Pákozd és Sukoró közöttA magyar függetlenség védelméreLegottFelsorakozott… Talán ma egyáltalán nem ezt vártaJellasics bánŐexcellenciája… A reggel kezdett délelőttbe nyúlni…Úgy tűnik,Nem fognak visszavonulni… Nem ezt ígérték Bécsben!Skandalum!Úgy volt, hogy nem lesz igazi hadjárat,Az út egyenesen Pestre… Tovább »

A néhai Lenin elvtársUljanovnak született,Sírból vett igazolványtólNeve később “Lenin” lett. Múltjáról áriát gyártottBolsevik triangulum,Mű-gránit lett, rossz ál-pátosz,Hamis evangélium. Anyag-elv hívő-seregeProfán mítoszokban hisz,Nem is fontos a valóság,Főleg nem a szifilisz. A néhai Lenin elvtársSzimbirszk mélyén kóborolt,Egy felakasztott merénylőCsöndes öcsikéje volt. Aligha gondolta volnaKerenszkij igazgató,Hogy a fia ellenségeLesz majd ez a nebuló. Uljanov ifjú korábanNem voltak még… Tovább »

Elfeledett Régmúlt zörögJelen ablakán,Fülhallgatót vesz elleneTüstént a profán. Hadd kattogjon a megszokottBárgyú gépzene,Ne kelljen az IgazsággalSzembesülnie. Múlt kincsei helyett csupánA “kortárs” salak,Gondolatok helyett meg csakSivár jelszavak. Elfeledett Régmúlt mélyénSzületett a Hit,Nálunk sokkal jobban tudjaJövőnk titkait. Hogyha egyszer jobb világot,Jövőt akarunk,Tudnunk kéne, honnan jöttünk,Hogy miért vagyunk. Embernek Isten kegyelme,Majomnak banán…Elfeledett Régmúlt zörögJelen ablakán.  ... Tovább »

Fáradt őszi éjszakákonVillámként csap le az álom. Citeráznak hűvös szelek,Didereg a csillagsereg. Kint hideg eső hegedül,Ásít a nappali belül. Remény-madár Jövő-ágon;Fáradt őszi éjszakákon.... Tovább »

Isten vállán őszi kabát,Hallgatja a szelek szavát. Őszi kertben sétálgatvaGyümölcsfáit babusgatja. Hull a levél a kis kertben,Talán söpröget is csendben. Isten vállán őszi kabát,Múlt tükrében nézi magát. Az egykori teremtésekHelyén csak Atlantisz-véset… A miénk a jelenlegi,Hogy sikert hoz-e? Nem tudni… Isten vállán őszi kabát,Issza a tavalyi borát.... Tovább »

Őszi eső,Didergető,Elmúlt álmokat kergető… Csodát az Akarat tehet,A várakozás – átmenet. Az árban sodródó levélCsak múltban vagy jövőben él, De a Teremtő AkaratMindig a Jelenben marad… Télen át Tavaszra lesőDidergetőŐszi eső…... Tovább »

Ködsüveges vén szeptember;Morajlik az Idő-tenger… Zúg a véletlenek árja,Jelen vár jövő-dagályra. Vagy személyes felelősség,Vagy orwelli frázis-bőség… Végzet-bottal Isten nem ver;Ködsüveges vén szeptember.... Tovább »

Szeptemberi vasárnaponÁsít a Remény,Beragyogja a házat azŐszi verőfény. Szeptemberi réteken mégMosolyog a fű,Utcákon és udvarokonHarsog a derű. Szent nyugalom kora jön, vagyGonosz változás?Minden szép Jövő előszörCsupán – látomás… Isten adjon a MagyarnakÉlni szent Erőt,Nem mindegy, hogy áhítjuk, vagyFéljük a Jövőt. Ragyogja be Hazánkat aSzent, isteni Fény;Szeptemberi vasárnaponÁsít a Remény…... Tovább »

Őszi halál keresztútjánDepresszió üldögél,Vén anyóka álarcábanSorscsapásokról mesél. Ha a vándor útja közbenEgyszer elébe ülne,Mindörökre ott maradna,Zárulna a kelepce. Széles hitehagyás közöttVékonyka ösvény a Hit,A valóság pesszimistaFelfogása elvakít. Őszi halál keresztútjánKeserű a levegő,Hallgat a Múlt, ég a Jelen,Sírva jajgat a Jövő. Végzet profán világábanNéma tótágas a rend,Nagy ostobaság elhinni,Hogy a holt anyag – teremt… Őszi halál… Tovább »

Istenfélő szeptemberbenÚjra élni kezd az ember. Búcsút intett vidám Nyarunk,Tudjuk: egyszer majd meghalunk. A kánikula tova lett,Hideg fúj ébresztő jelet. Istenfélő szeptemberbenÚjra észbe kap az ember.... Tovább »