Craiovai trianonok

Craiovai trianonok

Lelke sötétben kucorog.

Lehet bármennyi napsugár,

Hozzájuk utat nem talál.

Komor, sötét lelki fagyok;

A bárgyúság szinte ragyog…

Craiovai trianonok

Eltorzult arca vicsorog.

Nehéz ám a győztes félnek…

Szegények – még mindig félnek.

Területrabló keresztje;

Száz éve kell, hogy viselje…

Craiovai trianonok;

Sűrű sötétség gomolyog…

Tombol a rettegő sereg;

Sajog a lelkiismeret.

Harag fogai nem koptak;

Gyűlölik – akitől loptak…

Craiovai trianonok;

Az ördög most is vigyorog…

Ég az antant-kígyóméreg;

A pólókon – Káin-bélyeg.

Mindkét népnek van itt jussa;

Vérünket ugyanaz szívja…

A Föld – előre is forog;

Craiovai trianonok…

Tovább a blogra »