Craiovai trianonok
Lelke sötétben kucorog.
Lehet bármennyi napsugár,
Hozzájuk utat nem talál.
Komor, sötét lelki fagyok;
A bárgyúság szinte ragyog…
Craiovai trianonok
Eltorzult arca vicsorog.
Nehéz ám a győztes félnek…
Szegények – még mindig félnek.
Területrabló keresztje;
Száz éve kell, hogy viselje…
Craiovai trianonok;
Sűrű sötétség gomolyog…
Tombol a rettegő sereg;
Sajog a lelkiismeret.
Harag fogai nem koptak;
Gyűlölik – akitől loptak…
Craiovai trianonok;
Az ördög most is vigyorog…
Ég az antant-kígyóméreg;
A pólókon – Káin-bélyeg.
Mindkét népnek van itt jussa;
Vérünket ugyanaz szívja…
A Föld – előre is forog;
Craiovai trianonok…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: