A néhai Artúr király
Talán soha nem volt király…
Minden őse szarmata volt,
Itt, az Alföldön lovagolt,
Innen ment Britanniába,
Vagy nem oda?
Csak Bretagne-ba?
A néhai Artúr király
Aligha lehetett király.
Európa közös hőse,
Tündér mítoszaink őse
Lovagolt – tán nagyon régen,
Kardot tartott a kezében…
A néhai Artúr király
Futott az álmai után?
Kerekasztal lovagjai
Voltak legjobb barátai?
Kergették a Szent Gráljukat?
Vagy védték a hazájukat?
A néhai Artúr király
Fenn mosolyog a Világfán.
Mítosz velünk…
Isten Vele…
Ránk maradt
Híre, és
Neve…
Bár az Időből kimaradt,
Sírján mítoszbokor fakadt…
A néhai Artúr király
Átlátott az idő-szitán…
Minden őse szarmata volt,
Itt, az Alföldön lovagolt,
Innen ment Britanniába,
Vagy nem oda?
Csak Bretagne-ba?
A néhai Artúr király
Csodaszép harci paripán
Őrzi Múltunk
Szent
Titkait…
Éjjel-nappal..
Sose lazít…
Minden őse szarmata volt,
Itt, az Alföldön lovagolt,
Innen ment Britanniába,
Vagy nem oda?
Csak Bretagne-ba?
Örökkön örökké
Király
A néhai Artúr király…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: