Pete László Miklós versei

Hidegfrontok jönnek-mennek,Viharkodnak, kardot fennek. Semmiből jégeső máris;Május humora – brutális… Május a világ adósa,Tavasz nincs, de van sok – tócsa. Hidegfrontok jönnek-mennek;Híre sincsTavasznak,Rendnek….... Tovább »

Májusi november-naponTócsa morog a flaszteron. Szomorú eső szemereg,Mocsárrá vénül a berek. A világba vetett profánÓcska jóslat lépcsőfokán… Vén kapzsiság glédába áll,Önjelölt végzet prédikál. Májusi november-naponSzomorú az isten nagyon.... Tovább »

Csak itt szól – legbelül.Nem ócsárol,Nem szónokol,Nem gúnyol,Nem hevül…Felesleges vitákba nem merül.Tud várni,Mert a végénMindig Ő maradFelül… Isten hangja nem a pusztába szól,Ő most is velünk érezValahol… Kint kocsmazaj,Tömegzsivaj,Meg harsány, ordenáré média…Itt legbelül megIsten szelídEgyszerű szava… Csak itt szól – legbelül.Egy szót sem mond soha véletlenül,S ha testünkLelkünkGondoktól feszül,Sosem hagy minketŐrizetlenül. Profán kapzsiság univerzumábanHalott pénz… Tovább »

Május hideg és goromba;Harapunk tavasz-citromba… Szél kavarta eső-tenger,Mint a zsémbes, vén november… Komor, sötét fellegseregGubbaszt fenn a világ felett. Az eső rojtosra áztat;Tavasz ez, vagy csupán látszat? Tavasz-dogmák dőlnek romba…Május hideg és goromba.... Tovább »

Turulmadár, turulmadár…Múltat cipel hetven határ… Szép egyszerű régi nótaSzól itt a neolit óta. Dalolja folyó és határ;Turulmadár,Turulmadár… Turulmadár, turulmadár…A nóta korról korra jár. Nincs hely, ami ne dúdolna,Ahol csata ne lett volna… Jelen a Múlt kútjára jár;Turulmadár,Turulmadár… Turulmadár, turulmadár…Remény szíve ritmusra jár. Isten áldása nem apad,Aki nem felejt – megmarad. Jó marad, aki jóra vár;Turulmadár,Turulmadár…… Tovább »

(2019. május 4. Fradi-Újpest 2:1) Már a derbi közeledik;A világ zöldbe öltözik. Eközben sajnos megesettAz idétlen Petrjak-eset. Ellentmondó híresztelésAkad róla, nem is kevés. A tény: elhagyott bennünket.Isten bottal sose büntet. Legyen épp olyan sikeres,Mint amennyire jellemes! Jöjjön hát végre a derbi!Mindent bele!Hajrá Fradi! Esőfellegek az égen,És telt ház – mint nagyon régen, Amikor Pesten tanultam,És… Tovább »

Zsongó májusi illatár,Ezer kis virág kiabál. Tombol a frissült Kikelet,Jövő keres ülőhelyet. Pezsdülve éled az erő,Arcát frissíti az Idő. Zsongó májusi illatár,Tavasz friss lehelete száll.... Tovább »

Európa nem is sejti:Smaragdzölddé vált – a betli. Piros várat tökség kifoszt;A piros ász többé nem oszt. Makk passz, tök passz – zöld passz végre;Vékony ujj nyúlik az égre… Nincs hetes,Nincs piros ulti;Ellopta a háttér-multi. Negyven-száz nincs nagyon régen;Négy-ász a kibic kezében. Európa – vén fuszekli…Vár rá a nagy-nagy zöld betli…... Tovább »

“Eleve elrendelt” profánGörnyed lila uborkafán. Neki a Szabad AkaratÖrökre tilalmas marad. Erkölcsi világrend? – Teher;Az anyagelv nem bírja el. “Eleve elrendelt” profán“Világba vetve” él csupán. Egyszeri “tragikus” élet –Kerete az “örök” végzet. “Dolgok teremtik az embert” –Hiszi, akit Isten megvert. Istene boldogság-nyelő:A mindenkori túlerő. Hideg van az uborkafán…Szegény,Szegény,Szegény profán…  ... Tovább »

Ötvennyolcadikban, Május napjaiban, Már nem türelmetlenségben, De még nem a sírban.   Hajkoronám nincsen, Nem őrködök kincsen, Verseimre mégis gyakran Bólogat az Isten.   Élem Szerencsémet, Ragyogó az Élet; Én kaptam a világon a Legjobb Feleséget!   Ötvennyolcadikban, Május napjaiban, Már nem türelmetlenségben, De még nem a sírban.... Tovább »