Pete László Miklós versei

Turulmadár, turulmadár

Turulmadár, turulmadár…
Múltat cipel hetven határ…

Szép egyszerű régi nóta
Szól itt a neolit óta.

Dalolja folyó és határ;
Turulmadár,
Turulmadár…

Turulmadár, turulmadár…
A nóta korról korra jár.

Nincs hely, ami ne dúdolna,
Ahol csata ne lett volna…

Jelen a Múlt kútjára jár;
Turulmadár,
Turulmadár…

Turulmadár, turulmadár…
Remény szíve ritmusra jár.

Isten áldása nem apad,
Aki nem felejt – megmarad.

Jó marad, aki jóra vár;
Turulmadár,
Turulmadár…

Turulmadár, turulmadár…
Sírjainkat majd fedi sár.

Hit,
Szorgalom,
Megmaradás;
Az anyagelv – önbecsapás.

Hagyománytól fél a halál;
Turulmadár,
Turulmadár…

 

Turulmadár, turulmadár…
Viszolyog tőled a profán.

Tradíció őrségbe áll,
Ifjú Jövő magasba száll.

Hit a
Hithez visszatalál…
Turulmadár,
Turulmadár…

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!