Időn túli varázsködben

Időn túli varázsködben

Mítosz szent madara röppen.

Puszta mulandóság nélkül

Lényeg profánná nem vénül.

Csillámló fényű Sejtelem

Alkot határt fenn a Hegyen.

Időn túli varázsködben

A Lét önmagára döbben.

Idő bilincsei nélkül

A Lélek soha nem évül.

Onnan semmit el nem veszünk…

Mindig,

Mindig

Hozzáteszünk…

Isten kegyelme nem csökken

Időn túli varázsködben.

Tovább a blogra »