Pete László Miklós versei

Idő partján bajvirágok

Idő partján bajvirágok,
Az elmúlás mindig álnok.

Szürkében ásít a határ;
Gyásszal terhes a február.

Szürke ködök égig érnek;
Az emlékek tűzben égnek.

Múlt felé mélyül az árok;
Idő partján bajvirágok.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!