Téli élet-poétika

A halál?

Fehér végtelen…

Az Élet?

Kis pont a Hegyen…

Semmi nem lesz önmagától;

Isten is havat lapátol…

Világból épp annyi akad,

Ahány teremtő Gondolat.

A halál?

A semmi csöndje…

Az Élet?

Állandó zene…

Élet halálból nem fakad,

De ha már él,

Élet marad.

A halál?

Fehér végtelen…

Az Élet?

Kis pont a Hegyen…

Tovább a blogra »