Szél fütyül Atlantisz felett,
Dideregnek a szellemek.
Régmúlt dallam holtan cseng el,
Közönyös a néma tenger.
Idő-parti süket közöny;
Szellemnek csak emlék köszön.
Szél fütyül Atlantisz felett,
Régmúlt keres élőhelyet.
Lapulni Idő öblében…
Remény barlangjában…
Égen…
Ismernünk kell, ami elhullt,
Tudnunk kell, hogy más volt a Múlt.
Zsinóron rángatott dogmák,
“Elmélet” helyett –
Igazság….
A Hagyomány sose feled…
Szél fütyül Atlantisz felett.
