Pete László Miklós versei

Holt lovas a csatatéren

Holt lovas a csatatéren;
Nyeregben,
Halott-fehéren…

Nyitott szeme már nem rebben,
Páncél tartja egyenesben.

Látják napok,
Látják holdak;
Sebesültek,
Élők,
Holtak…

Holt lovas a csatatéren,
Ahol csak a holt van ébren.

Maga halott, lova süket,
Véres romok között üget.

Harcolni nem tud már régen,
De még fent ül a nyergében.

Holt lovas a csatatéren;
Holt nyelven szól –
Hol-fehéren.

Fegyvere akad temérdek,
De holtában mit sem érnek.

Nagy hős volt ifjú korában;
Most tetem –
Páncélruhában.

Holt lovas a csatatéren;
Doktrína-had
Földön,
Égen…

Társai tépetten állnak;
Halottra hiába várnak.

Európa – globál téten;
Holt lovas a csatatéren.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!