Pete László Miklós versei

Ősz kapuja lassan tárul

Ősz kapuja lassan tárul,
Nyár-Meseország halványul.

Újratöltve adok-kapok;
Tódulnak a hétköznapok.

Régi bajok szagot fognak,
Új gondok szakállasodnak.

Ősz kapuja lassan tárul,
A Nyár már Istenhez járul.

A Tegnap áldott emléke
Múltszín ruhába öltözve.

Megint kint a nyílt tengeren,
Ahol öregedés terem.

Ősz kapuja lassan tárul,
Nyár-sziget végleg bezárul.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!