Magyar nép messzi Múltjáról

Sértődött akadémiák
Mellett elhalad a világ.

Önfeladó elméletek
Felett az enyészet lebeg.

Magyar nép messzi Múltjáról
Sok jel beszél – szinte bárhol.

Süket, vak dogmák nem hagyják,
Hogy beszélhessenek hozzánk.

Állunk Múltból maradt kincsen,
S azt keressük – ami nincsen.

Magyar nép messzi Múltjáról
Szakad a műszálas fátyol.

“Tudományunk” köti magát,
S lenulláz minden krónikát.

Tákolmányos teóriák
Rajzolnák a Múltunkat át.

Magyar nép messzi Múltjától
Isten soha el nem pártol.

Szabírok,
Hunok,
Avarok
Szelleme az Időn kopog.

Hogyha egyszer készen állunk,
Önmagunkra rátalálunk.