Szondy György utolsó percei

Élet-végen…

Világ-végen…

Rommá lőtt falak tövében…

Az öreg Nap gyásszal éget;

Minden Pillanat egy Élet…

Magyar Hazánk,

Magyar Hazánk…

Száll az utolsó Miatyánk…

Élet végén,

Világ végén,

A Múlt szétlőtt meredélyén…

Három pokoli napon át

Védtük a király végházát.

Torony zuhan,

Kőfal reped…

Szenteltessék meg a Neved…

Élet végén,

Világ végén…

Száznegyven katona élén…

Rohan, akár a kárhozat

Felénk az oszmán áradat…

Janicsár

Csizmája kopog…

Legyen meg az akaratod…

Élet végén…

Világ végén…

Üdvösség vörös

Reményén…

Nincs már idő félni tőlük..

Sokat megöltem belőlük…

Szél lobogtat

Véres inget…

Bocsásd meg a vétkeinket…

Élet végén,

Világ végén…

Csúszva az ellenség vérén…

Holtaknak sziklaheverő;

Ritkul a dühös túlerő…

Akindzsi

Tódul a résbe…

Ne vígy minket kísértésbe…

Élet végén…

Világ végén…

Nap ragyog vén aga vérén..

Csak romokat,

Holttesteket

Talál itt az oszmán sereg..

Müezzin

Itt sose posztol…

Szabadíts meg a gonosztól…

Élet végén…

Világ végén…

Romhalmaz

Halálos békén…

Vérfolt helyén

Moha terem..

Van szégyenletes győzelem…

Család helyett

Idő zokog…

Uram…

Amint parancsolod…

Tovább a blogra »