(Versek Lilla festményeiről – 5.)
Az egyik percben hívogat,
A másikban taszít.
Kétely komorlik lent, alul,
Felül – ragyog a Hit.
Jobbról: sötétlő kételyek
A tinta ég alatt;
Balról: csicsergő lombokat
Rögzít a Pillanat.
Jövő Kapuja…
Fényes,
Tétova…
Ha nem mozdulunk,
Ellebeg
A Múlt hátán
Tova…
Rőten fénylő drapéria
Borítja az ereszt,
Párkány és repkény-oszlop –
Mint egy Krisztus-kereszt.
Nem látszanak a láng-kapu
Mögött a csillagok;
Korhadt kétely ásít alant –
Felül a Hit ragyog.
Jövő Kapuja
Víz fölött
Dereng…
Világot Isten alkot,
De…
Jövőt
Ember
Teremt…
