Ha kétség áll Hit helyébe;
Profán létben
Nincsen béke…
Beképzelt öreg szkepszisek
Mellett a Remény didereg.
Nehéz dolga van a Nyárnak,
Ha a vágyak gyalog járnak…
Ha Hit helyett csupán kétség,
Sehol nem marad segítség.
Az ember világba vetve,
Halálfára felfüggesztve…
Végzetet odáz egyedül,
Mert – pénz által nem üdvözül.
Profán milliókat falhat,
Mégis koldusszegény marad.
Szerelem helyett nagy rakás
“Szexuális identitás”;
A profanizált “Szerelem”
Meddő – bolondgombát terem.
Vén háttérhatalom béget
“Tudományos öröklétet”.
Kiborg-mennyországért lohol,
S hisz benne – míg el nem patkol.
Profán lefokozott “fenség”;
Minőség helyett – mennyiség…
Hit helyett az emberállat
Imád gyilkos doktrínákat.
Majomketrec lesz a vége,
Ha kétség áll
Hit helyébe.