Maga alkotta Maga mosolyát…
Úgy varázsolta a vászonra át,
A szeme is pontosan úgy ragyog,
Mint amikor éppen hazatérve
Ránk mosolyog…
Ez Lilla…
Tekintete átható;
És ezerszer több, mint ami Belőle
Hétköznap látható…
Ez Lilla..
Kislányom..
Drága Kincsem..
Isten áldása,
Létünk járja át…
Maga alkotta képre
Önmagát…
*
Más színvilágban,
Más dimenzióban
Rögzíti Lillát ez a pillanat.
Ez más, mint a valóság:
Igazabb.
A háttér-foltok titokteljesebbek,
A lágy vonások
Sokkal
Élesebbek.
Ez Lilla..
Jelen, Múlt, Jövő minden lillasága,
Embersége és
Összes élete…
Miféle ember az én kicsi
Lányom?
*
Bízik Jövőben,
Múltban,
Önmagában;
S hogy valahol jó hely ez a világ,
De minden Hit mögött van
Lappang
Valahol
Valami csöndes,
Mély szomorúság…
*
Keresztülnéz a Téren,
Az Időn,
Léten,
Halálon,
Örök Életen…
Hogy mit keres?
Nem tudja
Maga sem…
Ez Lilla…
A Kislányom..
Titkok halmaza…
A képet festette:
Saját Maga…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: