Pete László Miklós versei

Körtefa árnyéka alatt A világ épségben marad. Doktrína-had nem jön ide, Elűzi a szél messzire. Öltönyök nem itt pihegnek; Öltöny-díjakért lihegnek. Körtefa árnyéka alatt Jelen Jövő felé halad. Idő őröl a malomban, Szunnyad a Múlt félálomban. Isten áldása támogat Békés, boldog családokat. Körtefa árnyéka alatt A Pillanat sose szalad. Kint a profán gyomra korog: Pénzek,… Tovább »

(Az Ápolók Nemzetközi Napjára) Istenhez talán a legközelebb, A könnyű élettől legtávolabb… Amikor még a hozzátartozók is Reszketve, Félve, Sírva távolodnak; Az ő munkájuk ott kezdődik el Ott lépnek színre Ők, Az Ápolók, A Remény éltetői… Istenhez talán a legközelebb, A könnyű élettől legtávolabb… Ha baleset történik, Láz gyötör, Ha sírsz, Ha vérzik Ha szenvedsz,… Tovább »

A Boldogság hivatalbólSose adatik,Nem is a vagyon teremti –Bár sokan hiszik.Nem hozza létre származás,Vagy a szavazat,Nem igényel testőrséget,Se betonfalat.Nem hozza el harci siker,Ágyú, dinamit,Nem adja se kitüntetés,Sem extra profit.A Boldogság hivatalbólSose adatik,Őt a sült profán vidékenNem is ismerik.A Boldogság nem portyázikLenn a végeken,Egydimenziós világbanMindig névtelen.A Boldogság fanyar viccenSoha nem nevet,Sose használ álszakállt, jelmezt,Vagy álnevet.Sznob módra… Tovább »

Május áldott délutánján Mosoly ül az Isten arcán. Nap koronázza az eget; Fennen ragyog a Kikelet. Jövő útja gombolyodik, A Remény fiatalodik. Május áldott délutánján Jelen ül a Múltak hátán. Párhuzamos világokat Teremt, aki Múltat tagad… Sátán gubbaszt semmi ágán; Május áldott délutánján.... Tovább »

Valahol nagy vihar készül;Telik az Idő – nem évül…Múlt sírboltján függöny remeg;Vad fellegek sötétlenek.Messze túl a jövő-gyermekRémálmok között didereg.Valahol nagy vihar készül;A Tisztesség holttá vénül.Hazug álmok profán papjaKrisztust is zálogba csapja.Média süket csendjébenPénz küzd a Hit ellenében.Érv dogmával ki nem békül;Valahol nagy vihar készül.... Tovább »

Idősebb vagyok, mint Egykor Bem apó.. Szaporodjanak az évek, Amíg élni jó! Sorjáznak a kedves Tavaszi napok, Amíg csak élni érdemes, Boldog maradok. Szép, tevékeny Élet, Ez való nekem; Szép Család, írás, Szabadság, Munka, Szerelem. Idősebb vagyok, mint Egykor Bem apó, Boldog vagyok, amíg itt él Velem Anikó.... Tovább »

Száz éve…Még tartott a háború…Már minden család éhezett,Vagy gyászolt,Vörösen lángoltAz éjjeli Hold…A világ siralomnak völgye volt…Kifényesedett az emlékezetbenA békeévek fájón szép emléke,S még nem tudták,Hogy rosszabb lesz még a háborúnál isAz új béke…Száz éve…A Nagy HáborúKrátereit sáros csizmák rótták,S még egyben voltMég egyben voltA Régi Magyarország…Száz éve…Patakokban hullt a vérSáros lövészárokba,Fűre,Hóra..S a frontok démoni halálvilágaAz… Tovább »

Született két szép, virgoncKicsi Lányunk…Sírtak,Nevettek, végtelen sokat…Átszervezték a hétköznapokat.Megszorítások,Gonosz fellegekSötétítették akkor az eget;Küzdött egymássalJövő – ésA Múlt;Filléres gondok torz esője hullt…Volt ám a két KicsivelGond – elég,Igénybe vettekApátÉs Anyát,Szülők LététTürelmét,Idejét,Meghosszabbítottak sok éjszakát;Általuk lettünkIgaziCsalád.Család lettünk,Felnőttünk –Általuk…Sok nehéz nap,Sok nehéz óra volt…Bátorítóan ragyogottA Hold…Kaptunk tőlük sok idegőrlő órát,S azÉlet,Méltóság,ÖnbizalomEgy sokkal magasabb dimenzióját.Életem legszebb pillanata volt,Egy fáradt, csodálatos… Tovább »

Ha a Lét céltalan lenne, Isten megfulladna benne.. Nem volna Ritmus, Se Zene; Életet csak pénz nemzene. Fűben panasz hemperegne, Végzet menne fel a Hegyre. Ha a Lét céltalan lenne, Az ördög nyaralni menne. Égen üstökös körözne, Jó és rossz nem különbözne. A kocka lenne ovális, Minden püspök liberális. Ha a Lét céltalan lenne, Csak… Tovább »

Tavasszal halnak meg az istenek… Amint a Lét kiárad, Az újjászülető reménysereg Az Élet zsongásából épít Várat; A mérhetetlen megtartó Erő Halálba fárad… A múlt Erő a Jövőhöz – kevés. Halál nélkül nincs Újjászületés… Tavasszal halnak meg az istenek… Amikor minden csupa Élet, meg Zene, Eljön a váltás ideje… Születnek, Halnak Világok, Ködök… Istenen kívül… Tovább »