Szavakban mindenki
Nagy demokrata;
Milliószor zúg Szabadság,
Jólét szózata.
Demokráciáról bőgni –
Akad mindig ok;
Csörömpölnek kongó-morgó
Repedt frázisok.
Szóvirágból akad mindig
Jókora halom,
Ami mögött általában
Nem áll tartalom.
Szavakban mindenki
Nagy demokrata,
Ez a mi szegény jelenünk
Divatszózata.
Még a fasizmus is
Békéről hadar,
Az összes diktátor békét
Jólétet “akar”.
Ahogy a kenetlen
Kerék nyekereg,
Sorjáznak a szikkadt, herélt,
Süket közhelyek.
Szavakban mindenki
Nagy demokrata;
Az is, akinek nem számít
Se nép, se Haza.
Pedig a mondott szó
Nem tréfadolog,
Ugyanúgy hozzánk tartozik,
Mint a végtagok.
Hogyan vezethetne
Az embereket,
Aki még a szavait se
Válogatja meg?