Utópiák vicsorognak

Utópiák vicsorognak
Jöttét lesve rossz napoknak.

Hagyomány testébe marnak;
Új Világrendet akarnak.

Ha papírról létre kelnek,
Orwell-nótát énekelnek.

Utópiák vicsorognak;
Varjú-felhők kavarognak.

Profán-globál pénzhalmazok
Fölött a Jövendő zokog.

Doktrína,
Világrend,
Kvóta…
Mindig csak a régi nóta…

Utópiák vicsorognak;
Fészke legyen a kakukknak…

Platón Állama – álmatlan;
Ezekhez képest – ártatlan…

A mai globál rémálma
Rossz profán pokolból állna…

Utópiák vicsorognak;
Aztán – nyugdíjba csoszognak.

Jön új, szép és békés világ,
Ami nem kér utópiát.

Nemzeteket, családokat
Látunk Jövő napja alatt…