Pete László Miklós versei

Húsvétra készülve, Lét-asztalhoz ülve, Múlt és Jövő együtt mereng Jelenné feszülve. Köd ül még az árkon, A csupasz faágon, Egzotikus pénz-ábrándok Átka a világon. Múlt és Jelen terhe Görnyed a lelkünkre, Reméljük, hogy a Jövő még Nincs megvetemedve. Húsvétra készülve, Lét-asztalhoz ülve, Múlt és Jövő együtt mereng Jelenné feszülve.... Tovább »

  Nagypéntek van,Ma nem szól a harang;Vöröslő Múltat hord vállán e nap,Piros ruhában prédikál a pap.Nagypéntek van,A csendes templomok –Ahol az Örök Főpap néz ma szét –Őrzik Múltunk és Jelenünk Hitét.Nagypéntek van,Megvan még a Hazánk;Sokan haltak,Még többen éltek Érte;Méltók vagyunk-e Hozzájuk mi is?                     *Kell-e még a… Tovább »

Ugocsa most se coronat,Nem adunk se húst, se lovat!Vén sátánt kerítés fogad,Globál doktrína ott rohad.Rossz tavaszban világ hasad,Vagy elpusztul,Vagy megmarad.Ugocsa önmaga marad,Amíg élünk:Non coronat!... Tovább »

Életellenes doktrínákÜstjében serceg a világ.Nemesebb részeit rágjaMultikultúra ragálya.Kenetteljes szónoklatok;Száz gonosz közhely csikorog.Csak NemzetekKözösségekÁltal lehet Jövő…Élet…... Tovább »

Úgy terem itt a hazaáruló, Mint árok partján a árvacsalán… Kígyóként kúszik a jelen falán Az árulás… Tagad Hazát, Magyarságot, S a tömérdek hazugságot Úgy zabálja, Mint szamár A gazt… Úgy terem itt a hazaáruló, Mint részeg orgián a förtelem… Táncol a sok erkölcsi holttetem Pénz szavára… Megtagad Célt, Emberséget; Szabad létére Világ-úrért Béget… Úgy… Tovább »

Talán mégis lesz Kikelet… Gazdátlan Idő szemereg. Felhő-módra örvénylenek Beváltatlan ígéretek. Hazug eső tördelt ágat, Töltött sunyi pocsolyákat. Talán mégis lesz Kikelet, Álmos Nap a világ felett. Lucskos, makacs hócafatok Felett a Megváltás ragyog. Újra áldó napsugarak Melegítik a falakat. Talán mégis lesz Kikelet, Megint látunk kéklő eget. Isten nem büntet, Ne feled; Talán mégis… Tovább »

Kései hószakadás, Reszket a vén Mikulás… Kikeleti Télben, Jeges hófehérben Néma a vágyakozás.   Kései hószakadás, Reszket a hálaadás, Idősivatagban, Vén globális fagyban Késik a rügyfakadás…  ... Tovább »

Áldott esti szent Nyugalom; Isten és Szerelem – rokon. Odakint a profán szenved Ezer céltalan küzdelmet. Doktrínát gyártó pénz-vigéc Tükrében ön-istenre néz… Áldott esti szent Nyugalom Alkonyi élet-partokon… Otthon, a Szeretet helye, Mindig a világ közepe. Míg a Szentség szét nem széled, Addig van emberi Élet. Áldott esti szent Nyugalom; Isten és Szerelem – rokon.... Tovább »

Nagyapám udvarán Gyönyörű eperfa… Átfogta az udvart Büszke koronája, Hány méter magas volt? Az nem tudom… Elfért alatta A gyermekkorom… Nagyapám udvarán Gyönyörű eperfa… Magas koronája Áldón ránk terül; Igazából az ember Soha nincs egyedül… Nagyapám udvarán Gyönyörű eperfa… Bő harminc éve már, Hogy elment Nagyanyám És Nagyapám… Régen kivágták már a csodafát… Szegényebb nélküle… Tovább »

Holle Anyó elnézte a naptárt, Dunnát márciusban rázogat, Talán sárból építünk majd hóembert A jövőben, Hóból pedig nyulat?... Tovább »