Pete László Miklós versei

Holnapig ötvenöt vagyok

Holnapig ötvenöt vagyok… Reggeltől többet számolok. Utazom, mint az ó járgány Két lábbal az Idő hátán. Megéltem ötvenhat évet, Kegyes volt hozzám az Élet. Holnapig ötvenöt vagyok, A hatvan felé baktatok. Szerelmünk fényesen ringat, Felneveltük Lányainkat. Van jelenünk, kicsi lakunk, Amíg élünk, együtt vagyunk. Idő lépcsején ballagok, Holnaptól ötvenhat vagyok.... Tovább »

Februári vasárnapon

Februári vasárnapon Munkámat tovább folytatom. Csendes munka-idill sora, Aztán alkony, Majd vacsora. Bágyadt téli napsütésben Isten sem maradhat tétlen. Februári vasárnapon A Múltamat lapozgatom. Gyermekkori kis rejtélyek Régi cimborákként élnek. Rég felejtett tilalomfák Száraz lombjukat hullatják. Februári vasárnapon Jelenemet gondozgatom. Jelenemet gondozgatom, A vén Jövőt foltozgatom. Jelenemet gondozgatom Februári vasárnapon.... Tovább »

Teremtés téli csendjében

Teremtés téli csendjében Jövőnk – ezüst; Múltunk – ében. A nagyvilág könnyű marad; Nehéz a szabad akarat. Míg a Remény újra éled, Szól valamiről az Élet. Teremtés téli csendjében Halovány csillag az égen. Jövőnk ezüst, Múltunk ében; Teremtés téli csendjében.... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!