Pete László Miklós versei

Fejem fölött csillagok; Én boldog ember vagyok. Kicsi otthonom ölén Szerelmemmel élek én. Van “lehet, Meg van “talán”; Van Istenem, Van Hazám. Fejem fölött csillagok; Legfeljebb belehalok.... Tovább »

Havas estén, tél derekán Fagy sziszeg a vén körtefán. Hajdan volt kísértet-telek Emlékeket gerjesztenek. Dideregnek a friss frigyek, Csikorog a profán hideg. Az Akarat Jövőt érlel; A Tél mindig – próbatétel. A világ tengelye recseg; A gyanútlan profán fecseg. Fény az Isten ablakában; Havas téli éjszakában.  ... Tovább »

Gazdasági hatékonyság Trónol mindenek felett, Fontos kérdésre ilyenkor Alig terem felelet. Az emberi cél se lehet, Csupán individuál; Kisstílű gondolkodáshoz Kis igényű lét dukál. Egydimenziós világban Anyag-teremtés pereg, Embert dolgok teremtenek, Istent pedig emberek. Egydimenziós életmód; Ördögi páncélos ék; Hogyha ragaszkodunk hozzá, Nem lesz újabb nemzedék…... Tovább »

Fennkölt elméletek Valóságba múlnak, Hangos dogmagyűjtemények Örök csendbe hullnak. Papír-boldogságtól Semmit sem remélünk, Népboldogító elveket Jövőre cserélünk. Szirupos-zengzetes, Hangzatos a sanda; Demokráciáról papol Minden handabanda. Fennkölt elméletek Kínszenvedést hoznak, Sátán terveihez profán Hadat toboroznak. Nem tudom, jutunk-e Majd előre végül, Hogyha jutunk, csakis fennkölt Elméletek nélkül.... Tovább »

Alig egy hónapra az ötvenhatodik, A Múlt egyre szélesebbre gombolyodik. Munkától frissül meg naponta az Erő, Köd mögül mosolyog hetvenféle Jövő. Életem legszebbik hónapjait élem, Van százezer tervem, Drága Feleségem.  ... Tovább »

Köd terül az éjszakára, Hold bújik téli magányba. Január ágya vetetlen, Hideg az ég és kietlen. A köd mögött sötét tömeg, Tán erőt gyűjt a tél-sereg. Köd terül az éjszakára, Ásít a Múlt télre, sárra. Hazám síró, öreg telek, Ostromolják hazug szelek. Jövőnek Remény az ára; Köd terül az éjszakára.... Tovább »

Könnyei távol peregnek A rejtőzködő Istennek. Ő rejtőzött el örökre, Vagy mi rugaszkodtunk messze… Tragikus lény szerepében Tetszeleghetünk egészen. Isten jelenléte nélkül Az erkölcs bankjeggyé szédül. Transzhumán őrültségeket Rikoltoz a jövő-beteg. Scifi-hívő szél lapozgat Rossz falanszter-vázlatokat. Egyesek halottnak nézik, Mások rejtőzködni vélik. Bürokratikus művészet Játssza, hogy ő isten-végzet. Aggott pénz-imperátorok Hódító pénze csikorog. Rózsaszínű uborkafán… Tovább »

Mi az egyén? Miért van? Mi a dolga? Felelős-e, vagy propaganda-szolga? Van-e Családja, Hazája, Hogy védje? Vagy örökké a túlerő cselédje? Mi az egyén dolga? A karrier? Csupán karrier-önmagát futtatja, S a világot a túlerőre hagyja? Mi az egyén? Tán bio-luftballon? Röpködni tud távoli tájakon, Mindent magasról lát, akár a kánya, És éltetője a mélység… Tovább »

Színezüstben ragyog a Hold; Nincs “Lesz”, ha eltűnik a “Volt”. Csak az anyag-létnek dukál Individuális halál. Az isteni törvény nélkül A világ káosszá vénül. Egyedül Isten köt és old; Színezüstben ragyog a Hold.... Tovább »

A távolban egy vonat zakatol;Valami mindig készülValahol.Nem megváltás a poshadt túlerő,Múlt perében ítéletA Jövő.Jövő mindig szülteikValahol;A távolban egy vonat zakatol…  ... Tovább »