Könnyei távol peregnek
A rejtőzködő Istennek.
Ő rejtőzött el örökre,
Vagy mi rugaszkodtunk messze…
Tragikus lény szerepében
Tetszeleghetünk egészen.
Isten jelenléte nélkül
Az erkölcs bankjeggyé szédül.
Transzhumán őrültségeket
Rikoltoz a jövő-beteg.
Scifi-hívő szél lapozgat
Rossz falanszter-vázlatokat.
Egyesek halottnak nézik,
Mások rejtőzködni vélik.
Bürokratikus művészet
Játssza, hogy ő isten-végzet.
Aggott pénz-imperátorok
Hódító pénze csikorog.
Rózsaszínű uborkafán
Nyerít az idétlen profán.
Könnyei bennünk peregnek
A rejtőzködő Istennek.
Hogy előjöhessen végre;
Mindennek változni kéne.
Mindennek változni kéne,
Mindennek jobbulni kéne.
Vissza kéne térni végre,
Tudni kell nézni az égre…
Újra szólni,
Újra látni…
Szerelmünkben megtalálni…