Pete László Miklós versei

Túl a szürkeségen

Túl a szürkeségen,
Túl a szürke égen,
Múlt és Jövő ölelkezik
Patyolatfehéren.

Fagyosság vagy hőség,
Szegénység vagy bőség;
Csak a Jelen vállát nyomja
Minden felelősség.

Sápadt idő-tenger,
Közepén az Ember,
De cselekedni nem lehet
Csupán a Jelenben.

Túl a szürkeségen,
Túl a szürke égen,
Pokol s mennyország egyesül
Mondhatatlan régen…

Túl a szürkeségen,
Túl a szürke égen,
Táncol az ifjú Öröklét
Rossz borotvaélen.

Túl a szürkeségen,
Túl a szürke égen,
Léthe partján ül a lelkünk –
Patyolatfehéren.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!