Pete László Miklós versei

Haza-mécsesünk

Haza-mécsesünk pislákol,
A füstje fanyar,
Múltjában megkapaszkodva
Tartja a Magyar.

Tartjuk, hogy ne szórhassa az
Idő szerteszét,
Hogyha elvész, attól kezdve
Céltalan a Lét.

Tán a jövőben nem csupán
Gyász-gyümölcs terem,
Gigantikus hullámverés
A Történelem.

Haza-mécsesünk halovány,
Lángja lekonyult,
Mélységes barázdákat vájt
Testébe a Múlt.

Most is belep minket régi
Nagy bajok pora,
Nem hevertük ki a török
Pusztítást soha.

Függetlenségért véreztünk
Fényes napokon,
Majd ránk vicsorgott a rabló
Csuklyás Trianon.

Haza-mécsesünk imbolyog,
Mint a rossz ladik,
A legrosszabb évszázadunk
Volt a huszadik.

Haza-mécsesünk pislákol,
A füstje fanyar,
Múltjában megkapaszkodva
Tartja a Magyar.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!