Pete László Miklós versei

Vén Muskétás kvázi-rendben Merengek az esti csendben.   Vén Muskétás méltóságban Szemernyi rezignáltság van…   Vén Muskétás hetykeségben Örökifjú-magam érzem.   Vén Muskétás-féle napon Magamat el sose hagyom. ... Tovább »

Az őszi est azt suttogja, Az anyag henyél, Nem attól lesz világvége, Hogy eljön a tél. A fagytól még élhető az Emberi világ, De lakhatatlanná teszik Hitvány doktrínák. Emberhez méltó Jövendőt Nem a pénz csinál, Létet Isten ad, az ördög Csak profanizál.... Tovább »

Vén őszi égen őszi csillagok; Már jó ötvenöt esztendős vagyok. Fejem felett az égbolt-kupola, Vagyok hű férj és szerető apa. Negyvenöt évemre lett házikóm, Az ötvenötödikre autóm. Vén őszi égen őszi csillagok; Ember, apa és boldog férj vagyok. Megalkuvónak már öreg vagyok; Vén őszi égen őszi csillagok.... Tovább »

Kedves Barátom, Feri, Kerékpárját tekeri; Ha a gépem rakoncátlan, Telefonom kérleli: Gyere, javítsd meg, Feri! Kedves Barátom, Feri, A bajt mindig megleli, Minden hiba-szövevényben Magát jól kiismeri. Nagyon köszönöm, Feri!... Tovább »

Rezignált őszi napsütés Lebeg a város felett, Úgyse nyugszunk bele abba, Amibe sose lehet. Nyugdíjba aligha megy majd Az agyunk és két karunk, Nem kell toronyóra lánccal, Csupán élni akarunk. Azt akarjuk, nyugalomban Süthessen a Nap le ránk, Hogy unokáink számára Maradjon meg a Hazánk. Rezignált őszi napsütés Lebeg a város felett, Úgyse nyugszunk bele… Tovább »

Október partjainál Várakozik a halál. Mivel hervad a levél, Mivel közeleg a Tél, Minden bánat-kapunál Lesbe áll a vén halál… Október partjainál Tanácstalan a halál. Minden Jövőt köd takar; Az Ember élni akar. Kudarcot vall a halál Október partjainál.... Tovább »

Csalfa október közepén A Jelen megint koravén. Csalóka déli meleget Cudar hideg este követ. Egyszerre izzad és fázik, Tél és nyár között ingázik. Ködfolt a Jövendő egén; Csalfa október közepén.... Tovább »

Októberi éjszakában Temérdek régi talány van. A bakacsin égbolt felett Lebeg a szent Emlékezet. Vén Remény suttogva etet Titokzatos sejtelmeket. Fázó lelket köd takargat, Szellem dúdol, anyag hallgat. Nyugszik az Akarat lágyan Októberi éjszakában.... Tovább »

Hideg októberi napok; Messze, távol köd gomolyog. Csontig hatol az őszi szél, Vén Időn kopog a födél. Dérpalástot növeszt az ág, Egyre hidegebb a világ. Hideg októberi napok; Jóindulat foga vacog. Sok sárga falevél terem; Öregszik a Történelem. Durcás globál-sárkány morog; Hideg októberi napok.... Tovább »

Októberi szél, Hull a falevél, Vékony ruhát Rajtunk az Ősz Kabátra cserél. Felhőkaraván Lóg az ég nyakán, Úgy tűnik, A Nap se süt ki Tavaszig talán. Füstszínű az ég, Komor szürkeség, Önbizalomból, Reményből Soha nem elég! Októberi szél Legendát mesél, Az anyagban Rejlő gonosz Soha nem henyél. Szürke, nyomorú, Vén őszi ború. Elmúlást látva Az… Tovább »