Pete László Miklós versei

Olyan vagy nekem… Olyan vagy nekem, Mint csillagösvénynek a végtelen, Mikor Teremt A Csend. Mint hangnak a szó, Mint testnek A Lélek, Maradj meg nekem mindig, Amíg élek…... Tovább »

Teremt-e Jövőt a Múltunk? Tágul-e a régi Kör? Vagy az újabb gonoszságok Áradata elsöpör? Halad-e a jó irányba, Fejlődik-e a világ? Vagy a pénz teremt globális Rabság-demokráciát? Az egyéni felelősség Kerül-e végre felül? Közösen döntünk sorsunkról, Vagy csak a pénz egyedül? Ál-szabadság szemétdombján Pénz-kotlós meddig fötör? Teremt-e Jövőt a Múltunk? Tágul-e a régi Kör?... Tovább »

Nagy benga hőség idején Új regényemet írom én. Kint a Nap csillagként ragyog; Felforrnak a gondolatok. A média-bolond hátul Negyvenfokos jövőt árul. Nagy benga hőség idején Felhő csüng az ég peremén. Függőleges hőség-hegyen Csimpaszkodik a türelem. Fogy a Múlt, izzik a Jelen, Láp Nyugaton, Jég Keleten. Még mindig kitart a Remény; Nagy benga hőség idején…... Tovább »

Hazaváró augusztusban Hever a kutya, Terhétől már roskadozik A vén körtefa. Hőség szülte gondolatok Lustán ömlenek. Nem az Isten, talán nem is A világ beteg. Pénz-szörnyetegek börtönén A lakat laza, Rossz függőhídon Jövőbe Ballag a Haza. Az Élet a Mindenségben Szívós szalmaszál, Hazaváró augusztusban Megpihen a Nyár.... Tovább »

Kánikulai napon Élek – magas hőfokon. Virtuális lapokon Víg betűimet rovom. Írok vidám-konokon; Csak a hőség monoton. Élet – magas hőfokon, Kánikulai napon.... Tovább »