Pete László Miklós versei

Az Idő, a Vén Narrátor

Az Idő, a Vén Narrátor
Félni kezdett –  önmagától.

Hosszúra nőtt már a szőre,
Mivégre mindig előre?

Menni, soha meg nem állni,
Végtelenségig narrálni.

Az Idő, a Vén Narrátor
Csak az emlékekben bátor.

Sose hal, de nem is éled,
Unalmas az örök élet…

Epika végtelen síkja
Az öröklét-narratíva.

Magába zárt, örök tábor
Az Idő – a Vén Narrátor.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!