Pete László Miklós versei

Vén mogorva szkepszisek

Vén, mogorva szkepszisek
Megszűnő világa,
Ahol semmi öröm sincsen,
Ami meg van – drága.

Nem-hit ördög vigyorog,
Mint fogatlan néne,
Mindent elvesz, de semmit sem
Ad érte cserébe.

Öncélú és fekete,
Mint a hamis ében,
Naphosszat eldagonyázik
Vélt “modernségében”.

Vén mogorva szkepszisek
Élve megrohadnak,
Rossz profán nemhitet vetnek,
És halált aratnak.

Vén mogorva szkepszisünk
Morog, de hiába,
Nem ellenfele a Hitnek,
Csak paródiája.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!