Fényes öreg hölgy,
Délceg Európa;
Évezredek közönyös és szép
Úrasszonya.
Ki vagy te?
Nem tudhatjuk meg soha:
Hanyag szülő?
Vagy édes mostoha?
Tekinteted közömbös, méla,
Tompa;
Ruhádon
Három évezrednyi
Pompa.
Örökséged láttán
Neked
Méltán jár a tisztelet;
De akad-e vén szívedben
Egy szemernyi szeretet?
Tűnődve jár a déli Nap
Szép márvány homlokodon;
Van-e nekünk más egyéb ott,
Mint sok újabb Trianon?
Éden lesz-e vidéked,
Vagy cifra bűntanya?
Hideg-kék Európa,
Te kapzsi vén banya?
Uralni fognak újra
Szokott kedvenceid,
Vagy végre egyesülhet
Közösség és a Hit?
Európa, Európa,
Öbölcsipkés vén haza,
Régtől te vagy a művészet
És a kapzsiság hona.
Lesz-e minden nemzetednek
Most egyszerre igaza,
Lesz-e végre Európa
Szép otthon, közös haza?
Lesz-e megint gyermekednek
Elvágva a torka,
Felelj, Európa,
Felelj, vén boszorka.
Fényes öreg hölgy,
Délceg Európa;
Évezredek közönyös és szép
Úrasszonya.
Ki vagy te?
Nem tudhatjuk meg soha:
Hanyag szülő?
Vagy édes mostoha?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: