Pete László Miklós versei

Reményt foganó Tavaszban

Reményt foganó Tavaszban
Jövőt féltő Jelen moccan.

Ifjú önbizalmak fáznak,
Tél rémképei cikáznak.

Tavaszi utolsó kenet;
Végelgyengül a vén hideg.

Reményt foganó Tavaszban
Száz bizonytalan panasz van.

A tekintély halott herceg,
Sose állnak meg a percek.

Kikelet új Időt éget,
Újjászületik az Élet.

Válasz cseperedik lassan,
Reményt foganó Tavaszban.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!