Pete László Miklós versei

Mint a gyermekkori telek…

Mint a gyermekkori telek;
Csikorgó hó, szürke hideg.

Régi tél emlékezni kér:
Mint egykor – fekete-fehér.

Jeges úton csendben mulat
A régi avitt hangulat.

Mint a gyermekkori telek;
Hallgat a világ – reszketeg…

Szőrös a füle a fagynak,
Fehér tetők bólogatnak.

Ködös, jégbordás udvarok;
Kertek alján Múlt vigyorog.

Mint a gyermekkori telek;
Köznapi remény enyeleg.

Egykori fagyok emléke;
Csendes, szürke lelki béke…

A Múlt kopott kabátjába
Van a Jövő titka zárva…

Ádvent csendességgel pereg…
Mint a gyermekkori telek.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!