Füstkígyó ádventi égen,
Dehogy fent – bennünk
Az Éden.
Istent csak ostoba okol,
Minden ember menny – és pokol.
Jót csak magunkból adhatunk,
Az Üdvösség – magunk vagyunk.
Füstkígyó ádventi égen,
Jövő áll a faluvégen.
Vagy magunkra nőni hagyjuk,
Vagy szelíddé simogatjuk.
Füstkígyó ádventi égen,
Dehogy fent – bennünk
Az Éden.