Pete László Miklós versei

Kívánom az új esztendőKüszöbére érve,Minden igaz embernekLegyen boldog éve! A szerencse egész évbenSzorgosan szolgáljon,A lehetőség a vágynakÚtjába ne álljon. A globális fő gonoszságJövőre henyéljen.Minden Család békében ésBiztonságban éljen. Igazság és szent hagyományMaradjon erőben,Ezt kívánom MindenkinekAz új esztendőben!    ... Tovább »

Az év vége felé Gorombul a hideg, Vadul csapkodják az Ajtókat a szelek. Álmos a vén világ, Tán rossz is a gyomra, Kora sötéttel tér Hamar nyugalomra. Új év készülődik Az Idő peremén, Remények röpködnek A képzelet egén. Az év vége felé, Hideg téli esten, Magában csendesen Imádkozik Isten.  ... Tovább »

Karácsonyi szent Nyugalom; Darabomat írogatom… Lágyan simogat a bársony, Puha, jó meleg Karácsony. Kis karácsony – csendes álom; Körülöttem a Családom. Jelenemet lapozgatom; Karácsonyi szent Nyugalom…... Tovább »

Karácsony első napja van… Karácsony első napja van.. Fenyőfaág Szent illatát Kortyolja most A Lélek; A vén Idő ma feltűnően Félszeg… Kezünk alatt A Jelen selymes szőre, A gondok elszunnyadtak egy időre, Ép Az Erő; Még istennel sakkozik A Jövő; Vágyak táncolnak cirmos-vidoran; Ma Szent Karácsony Első napja van….... Tovább »

Hazai fehér karácsony, Megtisztító, szent lepel, Eljöttében, Szentségében Hinni lehet, Hinni kell… Ki tudja, hogy Betlehemben Esett-e hó valaha? Az itthoni karácsonyon Áll jól a fehér ruha. Újrakezdés fehér leple Borítja a földeket, Ünnep van, és Szent Nyugalom, Utána jobb is jöhet. Hazai fehér karácsony Fénye meghitt, Tiszta fény; Amíg karácsonyt ülhetünk, Sose hal meg… Tovább »

Egész évben sóvárogtunk utána, Most betoppant, Eljött a kis szobába… Áldott karácsony! Fenyő illata… Világ közepe most a kis szoba… Sok hétköznap közt Kis csendes szövétnek; Kicsi otthonban Gyertyafények égnek. Nem glória, ami szentté tehet, Csak a Lét értelme, A Szeretet… Szent karácsony Nyugalma ránk talál. Talán ma még Az idő is megáll. Öröm és… Tovább »

Névnapodra azt kívánom, Éljünk együtt még soká; Amíg Ketten vagyunk, Mindig Lesz Miért, és Lesz Hová… Drága Kicsi Feleségem; Szép az életem Veled; Köszönöm, hogy éppen  nekem Szentelted Az Életed.... Tovább »

Régi téli hétköznapok Jégcsap-dala újra kopog. Minden mozdulat tovaszállt, Tán a vén Idő is megállt. Télbe ködült gyermekkorok Emlék-folyama kanyarog… Régi téli hétköznapok Emléke a jégen ragyog. A csöndes vidéki telek Emléke lelkemben remeg. Derékmagas, fehér falak; Apám vág a hóban utat… Régi téli hétköznapok; A feledés mindig – dadog. Havas utak, szánok, hitek, Karácsonyfát… Tovább »

Szent Karácsony köpönyege Ráterül a tájra, Az Ünnep eljövetelét Testünk-lelkünk várja. Fagy markában a vén Idő, Mint didergő herceg, Egymást melegítgetik a Lassan múló percek. Hosszú, téli esték végén Didereg a Lélek, De ünnepet ígérnek már Az ádventi fények. Szent Karácsony köpönyege; Ádventi remények… Sohasem költözhet a holt Anyagba a Lélek…  ... Tovább »

Mint a gyermekkori telek; Csikorgó hó, szürke hideg. Régi tél emlékezni kér: Mint egykor – fekete-fehér. Jeges úton csendben mulat A régi avitt hangulat. Mint a gyermekkori telek; Hallgat a világ – reszketeg… Szőrös a füle a fagynak, Fehér tetők bólogatnak. Ködös, jégbordás udvarok; Kertek alján Múlt vigyorog. Mint a gyermekkori telek; Köznapi remény enyeleg…. Tovább »