Te meg én

A Lét közömbös tengerén

Egy kis tutajon

Te meg én.

Vén Idő szele kavarog,

Egyre szürkébbek a habok.

Közös múltunk: sűrű bokor;

Nem mi öregszünk, csak a kor.

Isten hatalmas tenyerén

Már mindörökre:

Te meg én.

Tovább a blogra »