Sok éve történt,
Ezen a napon;
A vén Idő megállt egy pillanatra,
Mint fáradt vándor, aki azt kutatja,
Akad-e szállás a szőlőhegyen,
S Te azt mondtad:
Igen.
Azóta évek,
Napok jönnek-mennek,
Mindennap újabb igenek teremnek,
S köszönöm Neked
A Életet.
Összenőttünk,
Mint tölgyfa ágai,
Mint lustán hömpölygő ikerfolyó,
S ha életemben van valami jó,
Az mind Te vagy…
Köszönöm, hogy
Vagy!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: